Kegyelemkuckó

Az oldal, amely érted jött létre, és miattad működik még mindig.

Kegyelemkuckó - Az oldal, amely érted jött létre, és miattad működik még mindig.

Brutális őszinteséggel az új évre

Brutális őszinteséggel az új évre

 

„Az őrültekhez szólok, a különcökhöz, a lázadókhoz, a bajkeverőkhöz, akik nem követték a többieket, akik másképpen látták a dolgokat, nem szerették a szabályokat és nem törődtek bele a változatlanságba. Idézheted őket, vitatkozhatsz velük, dicsérheted őket vagy gyalázhatod őket, de egy dolog nem fog sikerülni. Mellőzni őket. Mert ők viszik előre az emberiséget. Egyesek őrülteknek látják őket, mi viszont zseniknek. Mert akik olyan őrültek, hogy azt hiszik, megválthatják a világot, ők meg is teszik.”

Megtörtént már veled is, hogy besoroltad magadat a fenti kategóriák egyikébe? Amikor árral szembe mentél és mindenki csúnyán nézett rád? Amikor azt láttad, hogy nem megy, nem működik és senki nem állt melléd. Amikor teljesen összezavarodsz és már azt sem érted, amit eddig értettél. Tudod „az első dolog, amit egy harcos megtanul az az, hogy nem tud semmit.” Te pedig egy harcos vagy. Egy győztes hős, akit Isten teremtett. Istennek pedig pont rád van szüksége!

A 2017-es évem érdekesen alakult. Kudarcként éltem meg az egészet. Majd amikor másoknak ezt elmondtam, rávilágítottak, hogy nem egészen úgy van, ahogy én azt látom, mert olyan nincs, hogy semmi nem történik. Istennél főleg nincs ilyen, Ő a kulisszák mögött mindig dolgozik.

Igaz, látszólag nem lettem sikeresebb, nem haladtam semmit. Egy mélyebb szakaszban cserbenhagytam az olvasókat is. De szembenéztem lelki gyötrelmekkel, öngyilkossági gondolatokkal, az abúzussal, ismét kimásztam a gödörből. Visszamentem sportolni és fogytam 20 kg-t. Megcsináltam egy képzést, ami nagy hatással van a jövőmre. Sokszor észre sem vesszük, hogy mi minden történik, addig, amíg mások vagy valami fel nem nyitja a szemünket.

Lehet, hogy most te is úgy érzed, hogy nem történt veled semmi. Nem változott meg semmi. De lehet, hogy csak nem veszed észre a változást és a megoldást, ami ott van az orrod előtt. Tudod, „a szánalom ingyen van, de az irigységért meg kell dolgozni.”

A tudás nem ugyan az, mint a bölcsesség. A bölcsesség az, hogy a gyakorlatban is csinálod, alkalmazod azt, amit tudsz. Isten ezt akarja. Ő már mindent a rendelkezésedre bocsátott. Adott fegyvereket, bibliai alapelveket, hatalmat a kezedbe. De te mégsem használod ezeket. Nem veszed át az áldásaidat. Tudtad, hogy a Menny tele van felbontatlan ajándékokkal, amiket nem vettél át? Tényleg ott akarod hagyni azokat?

Isten már mindent a rendelkezésedre bocsátott. „A jó harcos nem győz mindig, nem sérthetetlen, nagyon is sebezhető, ez teszi igazán bátorrá”. Az életben dönteni kell, dönthetsz úgy, hogy áldozat leszel, de dönthetsz másképp is. Amit holnap akarsz elérni, azt ma kell megtenned. „A hajó nagyobb biztonságban van a kikötőben, de a hajókat nem ezért építik.”

De neked kell döntened! Maradhatsz áldozat, de dönthetsz úgy, hogy cselekszel. Én 20 évig éltem az abúzus tudatával, a titokkal, ami 20 évvel ezelőtt történt, úgy, hogy senkinek nem beszéltem róla. Most döntöttem, hogy nem maradok áldozat, mert engem Isten győztesnek teremtett.

Te döntöd el, hogy átveszed-e az áldásokat. Te döntöd el, hogy alkalmazod-e a hatalmat, amit Istentől kaptál. A jövődet a jelened határozza meg, az, ahogyan most döntesz, és amit most megteszel. Milyen új évet szeretnél? Rajtad áll, a döntésedtől.

Tégy fel brutális őszinteséggel egy kérdést magadnak! Szeretnéd, hogy megváltozzanak a dolgok? Csak szeretnéd, vagy el is döntötted, hogy megváltoznak? Csak szeretnél tenni a jobb jövőért, vagy eldöntötted, hogy teszel érte? Érzed a különbséget? Dönts és adj át mindent az Úrnak! Engedd, hogy cselekedjen! Használd a hatalmat, amit tőle kaptál, alkalmazd a bibliai alapelveket! De neked kell döntened. Dönts most, hogy ez az éved jobban sikerüljön, mint az előző! Hihetetlen lehetőségek állnak előtted. De te döntesz!

 

Már megint elcseszted?

Már megint elcseszted?

 

Érezted már te is azt, hogy elcsesztél valamit? Amikor elindulsz egy úton, útközben rossz döntést hozol és eltéveszted az irányt. Szembe találod magadat a kudarc kegyetlen érzésével és talán erőd sincs a folytatáshoz. Lehet, hogy az életedet is számba vetted és rádöbbentél, hogy nincs semmid, semmit nem tudsz felmutatni. Sem egy apróbb sikert, amelyre vissza tudnál emlékezni. De mi van, ha azt mondom, hogy ez csak egy pillanatnyi, múló állapot, és ez nem a vég?

Nemrég a Viberen chateltem az egyik barátommal, éppen teát készítettem magamnak. Ártatlanul megkérdezte, hogy milyen tea. A válaszom nem egy egyszavas válasz volt. Nemcsak a tea típusát mondtam meg, hanem kicsit részletesebben válaszoltam neki. Erről a tea típusról eszembe jutott egy gondolat. Ezt a teát pár éve kóstoltam meg először és nagyon ízlett. Aztán megváltozott a csomagolása és ezzel együtt az íze is. Le is szoktam róla. Majd ismét megláttam az üzletben, megint új csomagolása lett. Vettem újra kóstolónak egy dobozzal és lám, visszatért a régi íze. Így ismét az egyik kedvenc teám lett.

Így van ez velünk is. Elindulunk egy úton, útközben hozunk egy rossz döntést, ami eltérít és más íze lesz az életnek. Ez az íz nem tetszik, mert nem finom. Szenvedünk és igazából Isten sem ezt az utat szánta nekünk. Ebben az állapotban gyakran még a hitünket is elveszítjük. Majd az Úr újra megérint, megtanulunk vagy megtapasztalunk valamit, új csomagolást kapunk és visszatérünk a kijelölt útvonalra. Az új csomagolással újból elindulunk és érezzük, hogy más lett az íze mindennek. Újra felfedezzük az elveszített lelkesedést és tüzet.

Lehet, hogy most te is elcseszted és letértél az útról. Lehet, hogy valamilyen külső tényező gátolt meg a folytatásban. Lehet, hogy másokat okolsz jelenlegi helyzetedért. De egy dolog biztos. Istennek nincs lehetetlen helyzet.

Én is már többször kaptam új csomagolást. Pár hónapja teljesen felhagytam az írással, majd amikor döntöttem, hogy visszatérek, a régi tűz még mindig nem volt meg. Egyik nap kimentem ebédelni, és ahogy szoktam, ebéd közben csak bámultam ki a fejemből és gondolkoztam. Egy amerikai csapat üld le körém. Az egyik hölgy megszólított, hogy beszélgessen velem. Kiderült, hogy az Úr mondta neki, hogy csak köszönjön nekem. Teljesen „véletlenül”, éppen akkor, „úgy adódott”, hogy Amerikából pont Budapestre jöttek, pont oda mentek ebédelni, ahol én voltam és pont mellém ültek le. Ezek az amerikaiak kimondták azt, ami már régóta a szívemen volt, de sem kimondani nem mertem, sem cselekedni nem volt bátorságom, hiszen önerőből, kiégve, tűz nélkül próbálkoztam. De Isten ezeket az amerikaiakat használta fel, hogy újból elérjen, újból felélessze a kialudt tüzet, hogy új csomagolást kapjak.

Ez veled is megtörténik. Az Úr az egy elveszett bárány után megy és visszahozza. Téged is visszahoz. Nem számít, hányszor buktál el. Nem számít mekkora kudarc most az életed. Isten új csomagolást akar adni neked, hogy új, finom íze legyen az életednek. Olyan illatod legyen, hogy mindenki a csodájára járjon. De ehhez neked kell döntened. Én az amerikaiakkal való találkozás előtt döntöttem, hogy kimászok a gödörből és a sárból. Tedd meg te is ezt a döntést most!

Már megint elcseszted? Nagy kaland. Lesz új csomagolás és íz, mindig van. De neked kell döntened, hogy melyik utat választod. Dönts Isten mellett és élj te is egy boldogabb és sikeresebb életet!

A cikket írta:

Ronyka

http://www.kegyelemkucko.hu

http://www.ronykakonyvei.hu

 

Egy meglepő tény lelki sebeinkről

Egy meglepő tény lelki sebeinkről

 

Volt már veled olyan, amikor szomorúan panaszkodott neked valaki, hogy pontosan tudtad miről beszél, hiszen te is átélted azt? Egy ilyen beszélgetés során lehet, hogy elmondasz te is olyan dolgokat, amelyeket eddig szégyelltél, hiszen végre valaki átérzi azt, amin te is átmentél. Sokszor azért nem beszélünk ezekről a dolgokról, mert szégyelljük. De tényleg annyira szégyenletes dolgok ezek? Nézzük most meg ezt a problémakört egy kicsit más oldalról!

Nemrég láttam egy kétrészes filmet, amelyben volt egy kisfiú, akit agyrákkal műtöttek és a gyógyulás érdekében, a környezetváltozás miatt, az anyukája elvitte vidékre. A kisfiú mindig sapkát hordott, mert szégyellte a műtét utáni sebhelyet és az volt a meggyőződése, hogy a szülei is szégyellik. Vidéken megismerkedett egy sajtkészítővel, aki megtanította sajtot készíteni. Amikor a kútnál mosakodtak, a sajtkészítő levette a kisfiú sapkáját azzal a céllal, hogy a fejét és az arcát is mossa meg. Ekkor a kisfiú riadtan félrehúzódott és takargatta a fejét, mert szégyellte a sebet. A sajtkészítő pedig a következőt mondta neki: „Tudtad, hogy a régi harcosok, amikor csatába mentek, azokat állították az első sorba, akiknek több sebhelyük volt? Mert azoktól sokkal jobban megijedt az ellenség. A sebhely azt jelentette, hogy már rengeteg csatában jártak, de még senki sem tudta legyőzni őket.”

Így vagyok és voltam ezzel én is. Nagyon sok lelki sérülésem van és volt. Ezek egy részét elnyomtam, nem tud róla senki, senkinek nem beszéltem róla, egy részére pedig már én sem emlékszem. De az, amikor nem emlékszel rá, az is az elfojtás eredménye. Az elfojtás azonban lelkileg megöl. De nem volt senki, akinek elmondhattam volna. Soha nem értettem, hogy egy ilyen sérült embert, mint amilyen én is vagyok és voltam, miért választ ki az Úr. A mai napig mindenkitől azt hallgatom, hogy először meg kell gyógyulni és csak utána küld ki az Úr szolgálni. Hát nálam ez nem így volt. Viszont a filmbeli idézetből is kiindulva azt látom, hogy az Úr tényleg azokat teszi az első sorba, akik már sok csatában voltak.

A lelki sérülések nagyon fájdalmasak, viszont sokkal több embernek tudsz segíteni, mint egy lelkileg egészségesebb személy. Nemrég megint eljutottam oda, hogy nem akarok élni. Beszéltem erről az életérzésemről egy sikeres embernek, aki egyszerűen nem tudott mit kezdeni az információval. Mert soha nem élte át. Fogalma sem volt, hogy ilyenkor mit kell mondani, mit lehet mondani, hogy ez egyáltalán mit jelent.

Jézus azért jött el, hogy átélje ezeket a sérüléseket is. Ő pontosan tudja, hogy min mész keresztül. Ő volt szegény, elutasított és kirekesztett, megalázott, ismeri a szégyen érzését, a félelmet is. Pontosan tudja, hogy az embereknek megértésre és szeretetre van szükségük. Pontosan ezért küldi ki azokat, akiknek mély sebeik vannak, mint amilyen te vagy. Mert te, ha beszélgetsz valakivel, aki hasonló szituációban van benne, sokkal jobban és többet tudsz neki segíteni, mint egy sikeres ember. Mert te pontosan tudod, hogy mit érez, min megy keresztül és lehet, hogy te fogod átsegíteni azt a személyt a nehézségen. Igen, a lelki sebek nagyon fájnak, de ugyanakkor sokkal erősebbé tesznek, mint bárki mást. Mert te, aki tele vagy sérülésekkel, sokkal erősebbé válsz, mint egy olyan ember, aki soha nem volt megtörve. Lehet, hogy még nagyon ingatag vagy, de az Úr a teljes képet látja. Azt, aminek teremtett téged, amivé válni fogsz.

Isten látja a szenvedést és hallja a sírást. De mi a helyzet veled? Meghallod mások sírását és segélykiáltását? Tudod, a napokban, amikor a legmélyebb pontomon voltam, akkor hozta elém az Úr David Diga Hernandez „Can you hear the cry?” videóját, ami mélyen megérintett, mert megértettem, hogy a legmélyebb pontod az az élettapasztalat, amivel lehet, hogy a legtöbbet fogsz tudni segíteni másoknak. Amikor mélyponton vagy és szembe jön veled valaki, aki szintén mélyponton van és kihúzod a mocsárból. Amikor elutasított vagy és egy másik elutasítottnak nyújtasz lelki vigaszt és megmutatod neki, hogy elfogadott és szeretett. Amikor úgy érzed, hogy nincsenek barátaid, senki nem szeret, senkinek nem vagy fontos és jön valaki, akinek szeretetet és megértést adhatsz. Amikor valamilyen bűnt vagy hibát követtél el és lelkiismeret furdalásod van, vádolod önmagadat, nem tudsz magadnak megbocsátani és jön valaki és bemutatod neki a kegyelmet, Isten megbocsátását.

Amikor pedig a legreménytelenebb a helyzeted, Isten igazából akkor tud benyúlni az életedbe és csodát tenni. Az Úr először megtör, mert akkor fogod felismerni azt, hogy szükséged van rá és a lehetetlennek tűnő pont az, amikor az Úr benyúl és jön az áttörés.

Meglepő tény, de a lelki sebeinket, a megtörtséget, a lelki sérüléseket, a legnagyobb fájdalmakat is fel tudod használni Isten dicsőségére. Te meghallod az emberek kiáltását és sírását? Győzd le te is saját fájdalmaidat, légy Isten munkatársa és segíts te is másoknak! Hiszen az élettapasztalatod miatt sokkal nagyobb segítséget fogsz tudni adni, mint bárki más. Mert nagyon értékes vagy.

Ha bármilyen kérdésed van az olvasottakkal kapcsolatban, ha nem értettél valamit, bátran menj fel az alábbi linkre és kérdezd meg! Kattints ide!

A cikket írta:

Ronyka

http://www.kegyelemkucko.hu

http://www.ronykakonyvei.hu

 

7 kihagyhatatlan lépés az áttöréshez

7 kihagyhatatlan lépés az áttöréshez

 

Te is nehézségekkel küszködsz? Problémák vannak a pénzügyeidben, emberi kapcsolataidban, egészségedben? Szeretnél változást, de valahogy semmi sem sikerül? Hiába imádkozol, nem jön az áttörés? De vajon tudod-e, hogy mi kell az áttöréshez?

Hétköznapi nehézségeink nagyon nyomasztóak tudnak lenni. Aggódunk a számlák és hitelek miatt, munkahelyi és családi problémák vesznek körül. Különböző betegségektől és lelki fájdalmaktól szenvedünk. A nehézségek hatására gyakran hinni sem tudunk abban, hogy az Úr megszabadít minket. Sírva imádkozunk, hogy változzon meg a helyzet, sokszor másoktól is kérünk imát. A változás azonban valamiért mégsem jön. De mi lehet ennek az oka?

Egy-egy adott probléma miatt gyakran évekig is gyötrődünk. Nem találjuk a megoldást, holott az már a rendelkezésünkre áll. Így volt ez nálam is. Évekig szenvedtem lelki sérülések és a sikertelenség miatt. Egyszerűen nem találtam a helyemet. Odáig fajult a helyzet, hogy élni sem akartam. Naponta panaszkodtam az Úrnak, könyörögtem, hogy változtassa meg a helyzetet. De Ő nem tette meg. Ehelyett mindig csak tanácsokat osztogatott. Bibliai alapelveket ismételgetett újra és újra. Amikor ismerőseimnek ezekről a bibliai alapelvekről elkezdtem beszélni, az ismerőseimtől csak kritikákat kaptam. „Ez hülyeség…”, „az embereket nem érdeklik a módszerek…”,  „Isten nem ad módszereket…, „nincs olyan, hogy hitetlenség…” és még sorolhatnám. Ez persze megint csak hátráltatott. De az Úr újra és újra ezeket a bibliai alapelveket ismételgette és azt, hogy bizony hitetlen vagyok.

Ezen komolyan elgondolkodtam. Aztán ráébredten, hogy akár módszernek nevezzük ezeket, akár nem, ezek bibliai alapelvek, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni és bizony sokszor hitetlenség miatt nem jön az áttörés. Amikor ezt megértettem, kaptam egy teljes képet arról, hogyan is érhetünk el áttörést.

 

Íme, 7 kihagyhatatlan lépés az áttöréshez:

 

Hallgass hitben!:  Sokan küszködünk a hitetlenséggel, és azzal, hogy nincs elég nagy hitünk. Kételyek gyötörnek minket. A hitet az Úr adja. De ha kicsi a hitem, és a hitet az Úr adja, és láthatólag Isten nem adott nagyobb hitet, mert kicsi a hitem, akkor hogy is van ez? Amikor az egyik ismerősömnek megemlítettem, hogy meg kell növelnem a hitemet, akkor persze megint kaptam a kritikát, hogy én azt nem tudom megtenni, mert a hitet az Úr adja. És bizony tévedett. Te is tudsz érte tenni. A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által. Minél többet olvasod a Bibliát, minél több üzenetet hallgatsz, minél több bizonyságot hallasz vagy olvasol, a hited bizony növekedni fog. Tehát te is tehetsz azért, hogy nagyobb hited legyen.

Gondolkozz hitben!: Meg kell újítanod a gondolkodásmódodat. Mert olyan vagy, amilyenek a gondolataid. Ahhoz, hogy megváltozzanak a dolgok, először a gondolkodásmódodat és a kimondott szavaidat kell megváltoztatnod. A negatív gondolataidat fel kell cserélned Isten Igéjére!

Láss hitben!: Ahhoz, hogy megvalósuljanak a dolgok, kell, hogy legyen egy víziód. Látnod kell hitben megvalósulni az áttörést.

Mondd ki, valld meg hitben!: Nem elég csak hinni benne és nem elég a lelki szemeiddel látni az áttörést, ki is kell mondanod azt. A szavaknak teremtő erejük van. I. Mózes, a teremtés során remekül bemutatja, hogy Isten egy szót szólt és az lett, amit mondott. Isten szavakkal teremtett. Ugyan ezt a hatalmat adta neked is. Éppen ezért hangosan ki kell mondanod Isten áldásait az életedre.

Lépj hitben!: Ha már hiszel és látod is azt a lelki szemeiddel, ki is mondod az áldásokat, de nem cselekszel, akkor magától nem lesznek meg a dolgok.

Kérj hitben!: Nagyon sokszor ez a lépés marad ki. Nem kérünk az Úrtól, vagy azért mert nem merünk, vagy tudatlanságból, hiszen nem tudjuk, hogy mit szabad és mit nem. Nem vagyunk tisztában az elvégzett munkával, nem tudjuk, milyen hatalmat adott nekünk az Úr.

Fogadd el hitben!: El is kell fogadnunk. Sokszor azért nem jön az áttörés, mert nem tudjuk átvenni, elfogadni az áldásokat. Sokszor úgy érezzük, hogy nem vagyunk rá méltóak, mert hibát követtünk el.

Változz meg:! Ez a +1 lépés. Az előző lépésekkel együtt az áttörést igazából az hozza meg, ha megváltozol. Ez alatt elsősorban a gondolkodásmódodat, a szokásaidat értem. Neked kell megváltoznod és nem a körülményeknek. A fent említett pontok alkalmazásával saját változásod már meg is van. Így jöhet az áttörés.

Ez a 7 lépés elengedhetetlen az áttörésedhez. Kérhetsz imát felkent szolgálóktól, de az igazi áttörést az fogja meghozni a számodra, ha ezt a hét lépést megléped. De ehhez kitartásra, állhatatosságra van szükséged. Mert nem elég egyszer hinni. Minden nap újra és újra rá kell állnod hitben Isten ígéreteire, hogy azokat tényleg megtapasztalhasd.

Szeretnél többet megtudni a témáról? Jelentkezz te is az áttörés programra! Kattints ide!

 

Egy döbbenetes igazság a szenvedésről

Egy döbbenetes igazság a szenvedésről

 

Érezted már te is úgy, hogy szenvedsz? Amikor nem jutsz egyről a kettőre, ott van a nyomasztó érzés, amikor úgy tűnik, hogy folyton falakba ütközöl. Ilyenkor az Úrnak is csak panaszkodsz, keseregsz magadban és várod, hogy az Úr cselekedjen. Isten pedig csak csöndesen várakozik, és látszólag nem tesz semmit. Te pedig nem érted, hogy miért nem válaszol, miért nem reagál, miért nem hoz ki ebből a szenvedésből. Ilyenkor gyakran felteszed a kérdést: Miért hagyja az Úr, hogy szenvedj? De vajon tényleg hagyja? Tényleg nem hoz ki belőle? Erre keressük most a választ.

Az elmúlt néhány évben nagyon sok mindent tanított nekem az Úr Isten Királyságának a működéséről, a hívők hatalmáról, a kegyelemről. Egy-egy nehéz helyzetbe is belevitt, hogy erősödjön a hitem, hogy megszabadítson a múltbeli lelki sérüléseimtől, hogy ezeket a bibliai alapelveket a gyakorlatban is tudjam alkalmazni. Az utóbb időben egyre többször sírtam álomba magamat, mert csak szenvedtem és keseregtem. Azt a mély lelki fájdalmat, amit átéltem, senkinek sem kívánom. Folyamatosan kértem az Urat, hogy változtassa meg a dolgokat, de nem tette meg. Hallgattam mások bizonyságait, kinél mit tett az Úr, hogyan nyúlt be az életébe, ettől még frusztráltabb lettem. Mert az életemben semmilyen pozitív változást nem észleltem már évek óta. Sőt egyre fájdalmasabb lett mindent. De az Úr nem válaszolt és csöndben volt.

Minden hívő ismeri a szenvedés érzését. Gyakran szenvedéssel éljük meg a próbákat, amikor az Úr erősíti a hitünket vagy csak valamit meg akar tanítani. Szenvedünk az elkövetett hibáink következményei miatt, szenvedünk azért, mert valaki megbántott minket, szenvedünk a rossz körülmények, lelki sérülések miatt. Amikor pedig az Úr a lelki fájdalmaidat és sérelmeidet gyógyítja, attól szenvedsz csak igazán. Még hosszasan sorolhatnám. Én is sokat szenvedtem már az életemben, sok minden miatt. Viszont az elmúlt időszakban átélt szenvedések közepette valami nagyon fontos, döbbenetes igazságot tanított nekem az Úr. Ez pedig a következő: A szenvedéseid java része szükségtelen szenvedés. Amit még tanított és ez még fájóbb az egészben, hogy a szenvedéseid java részét önmagadnak köszönheted.

Mit értek ez alatt? A hívők általában mindent az ördög számlájára írnak. Őt vádolják a szenvedéseik miatt. Pedig a legtöbb esetben ez nem így van. Legtöbb esetben szenvedéseinket saját magunknak köszönhetjük. A tudatlanságnak nagy ára van. Komoly problémát jelent az, ha nem ismered Isten Igéjét, azokat a bibliai alapelveket, amelyeket alkalmaznod kell ahhoz, hogy jó életed legyen. Még nagyobb probléma az, ha van már ismereted, de nem alkalmazod azt. Nekem már volt egy képem ezekről az alapelvekről és törvényekről, de nem alkalmaztam azokat. Egyrészt makacsságból vagy gyerekességből, vagy azért, mert nyalogattam a sebeimet, vagyis önsajnálat, énközpontúság miatt, mert az Úrtól vártam, hogy tegyen már végre valamit, holott Ő azt akarta elérni, hogy nőjek már fel végre és ne maradjak gyerekes. Mert meg akarta tanítani a gyakorlatban is azokat a dolgokat, amiket elméletben már tudtam.

Mert Ő már mindent elvégzett és mindent a rendelkezésünkre bocsátott. Nekünk kell átvennünk, lehívnunk ezeket a Mennyből. Ő hatalmad adott nekünk. Nekünk pedig használni kell ezt a hatalmat. Ezt pedig neked kell megtenni, más nem teheti meg helyetted. Neked kell átvenned az áldásaidat. De ehhez ismerned kell a bibliai alapelveket, Isten Királyságának törvényeit. Itt most nem a 10 parancsolatról, mint törvényről beszélek, hanem törvényekről, mint a fizikai törvényei, pl. a gravitáció. Ha egy magas hegyről kilépsz azzal, hogy te repülni akarsz és nem vagy tisztában a gravitációval, akkor bizony lezuhansz. A tudatlanságnak hatalmas ára van.

Ugyan ilyen módon, ha nem ismersz törvényeket, amelyekkel az életed gyökeresen megváltozik, akkor szintén csak a szenvedést kapod. Ha nem vagy tisztában Isten Királyságának a működésével és a hatalommal, amit Ő már a rendelkezésedre bocsátott, ha nem hiszel Jézus elvégzett munkájában, akkor bizony szenvedésre vagy ítélve. Ha pedig ismered mindezeket, de nem alkalmazod, megint csak elsüllyedsz a mocsárban.

Éppen ezért itt az ideje, hogy gyökeresen megváltozzon az életed! Keresd először Isten Országát, vedd le a fókuszodat önmagadról és a problémáidról és helyette nézz Jézusra! Kezdj el hinni az elvégzett munkában és abban, hogy az Úr hatalmat adott a kezedbe! Mert arra teremtett téged, hogy Uralkodj! Számomra is döbbenetes volt felismerni, hogy a szenvedéseim jelentős része szükségtelen szenvedés, de nekem kellett ezt felismernem, a gondolkodásmódomat megújítanom és a fókuszt az önközpontúságról visszahelyeznem Jézusra. Tedd meg ezt te is!

A cikket írta:

Ronyka

http://www.kegyelemkucko.hu

http://www.ronykakonyvei.hu

 

Hát ennyit számít a gondolkodásmód

Hát ennyit számít a gondolkodásmód!

 

Most egy olyan általános és mindennapi problémáról szeretnék írni, ami remélem, hogy téged nem érint, de tudom, hogy sok más embert igen. Ez pedig a fogyás. Íme, egy újabb esettanulmány a saját életemből:

Előfordult már veled is, hogy beleragadtál egy problémába? Amikor felismertél egy problémát, elkezdtél a problémán gondolkodni, hosszasan kerested a megoldást, mégsem változott semmi. Önerőből próbáltad megoldani, de mivel nem történt változás, így belefásultál. Így volt ez nálam is a túlsúllyal.

Nagyon sok embernek problémát jelent a túlsúly. Magyarországon különösen sok a túlsúlyos, kövér ember. A túlsúlynak számos oka lehet. Lehet, hogy valamilyen betegség miatt nem tudsz fogyni, ilyen például a pajzsmirigy probléma. De nagyon sokszor bizony a helytelen életmód és a helytelen gondolkodásmód áll a háttérben. Sőt gyakran pszichés okokra is visszavezethető. Nálam szinte mindegyik jelen volt.

Gyerekkoromban mindig is csinos, vékony voltam. Tinédzser koromtól, egészen 23 éves koromig nagyon jó alakú, csinos hölgy voltam. Majd a főiskola alatt elkezdtem hízni és nem tudtam visszafogyni. Így jó néhány év alatt kicsi súlyingadozásokkal, de elértem a 98 kg csúcsot. Ez számomra egy hatalmas trauma volt. Csúnyának és kövérnek éreztem magamat és rettegtem attól, hogy 100 kg fölé fog menni. De bármit is csináltam nem tudtam fogyni.

Majd jött az autoimmun probléma, amire szteroidot kellett szednem, amivel megint csak képtelenség volt fogyni, és a műtét után pedig az erős hajhullás miatt megnéztük a pajzsmirigyet is, és kiderült, hogy ott is gondjaim vannak. A pajzsmirigy sem enged ugyanis fogyni.

Mivel csúnyának és kövérnek éreztem magamat, ezzel magyaráztam, hogy ezért nem udvarolnak a férfiak. Mivel csúnya voltam és kövér, nem kellettem senkinek, így azzal vigasztaltam magamat, hogy jó sok finomat ettem. Ez persze valójában önbüntetés volt. Erre a tényre a Szent Szellem hívta fel a figyelmemet Joseph Prince könyvének olvasása közben, ami kissé sokkolt és majdnem eldobtam a könyvet.

Igyekeztem olyan ruhákat felvenni, amik takartak, ami megint csak nem én voltam, nem az én stílusom és nem az én ízlésem. Azt hordtam, ami rám jött és nem azt, ami tetszett. Ettől persze a lelkiállapotom is romokban hevert. De aztán fordult a kocka:

Joseph Prince egyik üzenetében hallottam vagy olvastam – már nem emlékszem, hogy könyv, hírlevél, vagy Youtube volt -, hogy egy hölgy úgy fogyott le, hogy megvallotta, hogy ő csinos, vagy valami hasonló gondolatot. 

Mivel a tested a Szent Szellem temploma – neked a testedet is ápolnod kell és karban kell tartanod -, egyre erősebb lett bennem a gondolat, hogy bizony fittnek kellene lenni, ha hosszútávra gondolkodunk Istennel, ha sokáig akarok szolgálni, tanítani, előadásokat tartani, akkor bizony fittnek kellene lenni. Mivel a szteroid miatt az ízületeim, izmaim eléggé tönkrementek, a testi állapotom is egyre romlott, így láttam, hogy ez így biztos, hogy nem mehet tovább. Majd a műtét után, amikor sikerült elhagyni a szteroidot, az izmaim és ízületeim teljesen bemerevedtek, így még kellet kb. 1 év, mire kicsit is meg tudtam mozdulni. Itthon kezdtem el először gyógytornázni, majd box aerobicozni és végül a komfortzónámból erősen kilépve elmentem egy fittness terembe thaibox aerobicozni, hogy keményebb edzéseket folytassak.

Mindeközben az egyik személyi edzőnek volt egy 13 hetes programja, ami abból állt, hogy e-mail-ben küldött információkat, te pedig a 13 hét alatt fitt leszel és fogysz. Az érdekesség az volt ebben az egészben, hogy nem azt írta, hogy csinálj meg 100 felülést, hanem a gondolkodásmódodat, a mentalitásodat változtatta meg. Ezen elgondolkoztam. Lassacskán ugyan már fogytam, de még mindig kövérnek láttam és mondtam magamat. Majd eszembe jutott Joseph Prince, amit arról a hölgyről mondott vagy írt. Hoppá…!

 

előtte

utána

 

A hamis énképemen kellett változtatnom. Kövérnek és csúnyának láttam és mondtam magamat, így az is voltam. Mert az vagy, amit gondolsz. Olyan lesz az életed, amit gondolsz, és amit kimondasz. Majd eldöntöttem, hogy ezen változtatok bibliai módon. Ott volt az önerő is, hiszen én léptem ki a komfortzónámból, és én mentem el aerobicra. Nekem ez komoly lelki trauma volt akkor, hogy elmenjek az első aerobic órára a sok csinos hölgy közé. De sikerült egy nagyon jó termet és nagyon jó oktatót találnom, ahol nem érzed azt, hogy te vagy a legbénább és legkövérebb, valamint az oktató is odafigyel az egyéni képességeidre, testi, mozgásbeli problémáidra.

De hiába tornáztam, hetekig semmi nem történt. Majd amikor eldöntöttem, hogy csinos és szép vagyok, még akkor is, ha a tények nem ezt mutatják, elkezdtem a megvallásokat és szóltam a zsírsejteknek, hogy bomoljanak le. És bummm….! Lássatok csodát, elkezdtem fogyni. Először a mérleg nem mutatott semmi változást, de a környezetem észrevette a változást, majd egyszer csak a mérlegen is megjelent a különbség. Majd próbaképpen bementem a Zarába, hogy megnézzem, rám jön-e a legnagyobb méret. És rám jött!!!! Kinyílt a világ! Megvettem az első blúzt, ami nekem tetszett és nem azt, ami rám jött. Ami nem XL kollekció volt. Folytattam a megvallásokat, a tornát és továbbra is szóltam a zsírsejteknek, hogy bomoljanak le. Aztán több hét után megint ráálltam a mérlegre és döbbenten vettem észre, hogy fogytam. A munkahelyemen és itthon is egyre több visszajelzést kaptam, hogy nagyon látványos a fogyás, nagyon megváltoztam, úgy kivirultam.

Mindezt miért? Mert a fogyásomra is elkezdtem alkalmazni a kegyelmet, Isten Igéjét, megújítottam a gondolkodásmódomat. Amíg kövérnek láttam, gondoltam és mondtam magamat, hiába tornáztam, semmi nem történt. Amikor úgy döntöttem, hogy szép vagyok és csinos vagyok, akkor elkezdtem fogyni és már nem láttam magamat kövérnek a tükörben sem. Pedig jelenleg még mindig van rajtam jó pár kiló, a mérleg szerint 20-30 kg fölöslegem van. De megváltoztattam a gondolkodásmódomat. Igen, a probléma az a 20-30 kg még mindig ott van, de nem okoz gondot. Már nem lelki váltságként élem meg, hanem egy célként. Hát ennyit számít a gondolkodásmód!

 

Válasz: Feladtam vagy mégsem?

Válasz a levelekre: Feladtam vagy mégsem?

 

Sajnos nincs videó stúdióm, a beállításokhoz sem értek, most kezdtem el próbálgatni a videokamerát, tehát a videó eléggé amatőr minőségű. Úgy döntöttem, hogy most smink nélkül állok be a kamera elé, a mindennapokban amúgy sem sminkelek, mert ez vagyok én. 

 

3 dolog, amiről tudnod kell….!

3 dolog, amiről tudnod kell…!

 

Ma reggel, mielőtt elindultam itthonról, meghallgattam két üzenetet, majd a buszon, utazás közben olvastam egy keresztény könyvet. Utazás közben, az üzenetek és a könyv hatására, jó öreg szokásom szerint kavarogtak a gondolataim és sok-sok kérdés merült fel bennem: Miért van az, hogy Isten népe, holott hallja a kegyelem üzenetét, mégis küszködik és hiányban él? Miért nem működik a kegyelem a hívők életében? Miért csak pár ember tudja felmutatni az eredményeket? Miért van az, hogy már úgy érzed, hogy érted a kegyelmet, mégsem változik semmi?,  stb. Ezekre keressük most a választ.

Amikor az Úrnak szegeztem ezeket a kérdéseket, egyetlen szóra mutatott rá, amelyet egyből három irányból is megközelített. Ez a szó pedig az elfogadás.

Érdekes, hogy egyetlen szót milyen sok irányból meg lehet közelíteni, milyen összetett, a szövegkörnyezet és a körülmények miatt. Elfogadás és elfogadás között ugyanis óriási különbség van, és a körülmények következtében totálisan ellentétes az üzenete. Van, amit el kell fogadni, van, amit nem tudunk elfogadni és van, amit nem is szabad elfogadni, mondhatnám úgy is, hogy tilos elfogadni.

Nekünk, hívőknek el kell fogadni a másik embert, nemcsak a hívőket, de a felebarátainkat is. Olyannak kell őket szeretnünk, amilyenek. Az Ige ki is mondja, hogy szeressük felebarátainkat. Feltétel nélkül el kell fogadnunk másokat, azok összes hibáival együtt, hiszen az Úr is feltétel nélkül szeret és elfogad minket. Ez ugye nem is olyan egyszerű dolog, nagyon sok embernek ez problémát jelent. Ez az elfogadás egyik oldala.

Nagyon sokan vannak, akik nem tudnak elfogadni ajándékot, vagy segítséget, ami persze azzal jár, hogy Istentől sem tudnak elfogadni. Nagyon sokszor a bűntudat, az alkalmatlannak érzés következménye ez az állapot, vagy akár a büszkeség. Sajnos ezt az érzést én is nagyon jól ismerem. Amikor a lelkiismereted olyan erős, vagy a maximalizmusod, hogy nem tudod félretenni ezt a negatív érzést és ezért minden segítséget és ajándékot elutasítasz. Ugyan így elutasítod – még ha nem is tudatosan – az áldásokat az Úrtól, mivel úgy gondolod, hogy nem vagy rá méltó. Ez az elfogadásnak egy másik értelmezése, egy másik szövegkörnyezettel.

Már ez a két értelmezés, ez a két szövegkörnyezet is fontos ahhoz, hogy jöjjön az áttörés, a változás az életedben, de véleményem szerint a harmadik a legfontosabb. A buszon gondolkodva az Úr, magyarázatképpen felhozta példának azt az esetet, ami most frissen történt meg velem.

Íme, egy újabb esettanulmány:

Mivel rossz a szemem, szemüveget vagy kontaktlencsét hordok. A múlt hét vége felé nagyon könnyezett a szemem, viszketett is a szemhéj, a szemem pedig égett. Majd amikor a tükörben nézegettem a szememet, láttam, hogy vörös a szemfehérje és van valami az íriszen. Először persze nagyon megijedtem, hogy szürke hályog, daganat…stb., majd elkezdtem kamillateát csöpögtetni a szemembe, és azon gondolkodtam, hogy mehetek a szemészetre megnézetni, hogy mi az a valami és lehet, hogy még műtét is lesz belőle. Majd úgy döntöttem, hogy nekem nem kell elfogadnom ezt az akármit, ami az íriszen kinőtt, én Jézus sebeiben meggyógyultam. Mindennap megvallottam, hogy egészséges a szemem, Jézus nevében elzavartam azt a valamit, megvallottam, hogy nincs joga itt lenni a szememen, mert nem vállalok vele közösséget, neki innen távoznia kell. Közben pedig minden este csöpögtettem a kamillateát a szemembe. Minden nap ellenőriztem egy-két napig nem is történt semmi, ami miatt még mindig aggódtam. Majd, amikor úgy döntöttem, hogy nem görcsölök rajta, megnyugszom a kegyelemben, majd az Úr szépen elintézi. Ezt követően egy-két nap múlva észrevettem, hogy kisebb lett az a valami, most pedig már nem is látom, már két napja ismét hordom a kontaktlencsét. Mindezt azért, mert nem fogadtam el azt az akármit, nem fogadtam el a betegséget, ami kialakult vagy ki akart alakulni és átadtam az Úrnak, megnyugodtam a kegyelemben.

A kérdés az, hogy elfogadod-e a dolgokat vagy nem fogadod el a dolgokat? Elfogadod-e a betegséget? A betegséget nem szabad elfogadni. Igen, a tény ott volt, hogy égett és viszketett a szemem, ott volt az a valami az íriszen, de nem fogadtam el a betegséget. Sokszor ott van a tény a leleten, de te Jézus sebeiben meggyógyultál, azt a betegséget már az Úr meggyógyította, neked a betegséget nem szabad elfogadni, sőt itt még mondhatnám is, hogy tilos elfogadni. Mert ha elfogadod a betegséget, ha belenyugszol abba, amit a lelet mutat, akkor gyakorlatilag szabad utat adsz neki.

Elfogadod-e a szegénységet, a pénztelenséget, a hiányt? Amit egyébként nem szabad elfogadni. Mert Jézus szegénnyé lett, hogy nekünk jó életünk legyen. Ő azért jött, hogy bőségben éljünk, és ne kelljen nélkülöznünk. Elfogadod-e ezt a tényt, amit a Biblia ír? Sokan nem fogadják ezt el, nem hisznek ebben, vagy az a véleményük, hogy nem Istentől való az, ha kicsit jobb életed van. Közben persze panaszkodnak, hogy nincs pénz.

El tudsz-e fogadni ajándékot és segítséget másoktól? El tudod-e fogadni az áldásokat az Úrtól, vagy úgy gondolod, hogy nem vagy rá méltó? Tudsz-e segítséget kérni vagy túl büszkének érzed magadat hozzá, vagy a másik véglet, hogy túlságosan szégyelled magadat hozzá?

Tudsz-e Istentől kérni és elfogadni még akkor is, ha valami rossz fát tettél a tűzre? Mersz-e az Úrhoz fordulni ebben az állapotodban?

Ezek mind-mind komoly, elgondolkodtató és egyben igen fontos kérdések az áttöréshez. Az Úr hatalmat adott neked, arra teremtett, hogy uralkodj. A kérdés az, hogy ezeket a bizonyos dolgokat, amiket itt is felsoroltunk, elfogadod-e vagy sem? El tudod-e fogadni azt, hogy Isten feltétel nélkül szeret? El tudod-e fogadni a bűnbocsánatot? El tudod-e fogadni az Úrtól a segítséget, vagy te magad akarsz mindent megoldani? Elhiszed-e és elfogadod-e, hogy az áldásokhoz jogod van, mert jogos örökös vagy? Elhiszed-e és el tudod-e fogadni, hogy az Úr meg akar áldani téged?

Elfogadod-e vagy elutasítod a negatív körülményeket, a betegségeket, a pénztelenséget?

Ha komolyan végig gondolod ezeket, akkor biztosan ráébredsz, hogy melyik területen vannak még hiányosságok, problémák. Lehet, hogy most azt gondolod, hogy elfogadod az áldásokat, de azok nem jönnek. De tényleg elfogadod? Megtagadtad a problémát? Eldöntötted, hogy nem vállalsz vele közösséget, mint ahogy én ezzel a szemproblémával tettem?

Isten ígéretei mindenkire vonatkoznak a kérdés az, hogy mit fogadsz el az életedben és mit nem. Érdemes megvizsgálni az elfogadás fent említett 3 értelmezését, hogy rád ezek mennyire igazak, mert az, hogy elfogadsz-e dolgokat, vagy nem fogadsz el dolgokat, esetleg az, hogy nem is tudsz elfogadni, nagyon lényeges kérdés, amelynek a megválaszolása áttörést hoz és ezekről pedig neked is tudnod kell.

A cikket írta:

K. Ronyka

www.kegyelemkucko.hu

www.ronykakonyvei.hu

 

Hezitálás

Hezitálás

 

Megtörtént már veled is, hogy a szíveden volt egy álom, egy vízió és nem mertél belekezdeni, mert nem voltál benne biztos, hogy az Úrtól van-e vagy csupán saját elképzelés? Gyakran bizony így vagyunk ezzel. Azt tapasztaltam, hogy hónapok, akár évek is eltelhetnek, mire végre lépünk, de sajnos az is gyakran előfordul, hogy soha nem tesszük meg az első lépést. Ezt a problémát pedig nemcsak magamon látom, de sok más hívőn is.

Nemcsak az elhívással van ez így. Sokszor kérünk dolgokat az Úrtól és várunk a csodára akár hosszú éveken keresztül, és nem történik semmi. Hogyan is történhetne, hiszen egy bibliai kulcs alapelv, amelyet figyelmen kívül hagyunk. De akkor mi a megoldás?

Az elmúlt néhány hétben pihenést írt elő nekem az Úr, hogy megtaláljam önmagamat, mert nagyon kiégtem. A pihenési időszak alatt önképzéssel foglalkoztam, kutattam a válaszokat, de legfőképpen azt vizsgálta meg: Hogyan tudom eldönteni, hogy a szívemen lévő vágy tényleg az Úrtól van-e? Több prédikátort, tanítót is meghallgattam a Youtube-on, és több cikket is elolvastam a témában. Döbbenetes volt felismerni, a megrekedtségünknek saját magunk vagyunk az okai.

Nagyon sokan, én is beleestem ebbe a hibába, arra várunk, hogy az Úr füttyentsen, hogy most indulj el, hogy szembe jöjjenek a lehetőségek, amikbe belekapaszkodva el tudsz indulni az úton. Kérdeztem az Urat, hogy akkor most alapítvány, vagy nem alapítvány, én találtam-e ki ezeket a programokat, hogy a saját karrieremet építsem, vagy tőle van az egész? Érdekes módon soha nem kaptam meg konkrétan azt a választ, hogy kezdd el az alapítványt, helyette mindig azt kaptam, hogy lépj ki hitben és a szíved vágyát teljesítsd be, legyen egy víziód, stb.

Nagyon sokszor találkoztam már megrekedt hívőkkel. Úgy érezték, hogy van egy elhívásuk, de soha nem cselekedtek, mindig arra vártak, hogy majd az Úr ajtót nyit, de valahogy nem nyílik ki az az ajtó. Miért van ez? Most viszont megértettem.

 

Jakab 2:17

„Azonképpen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.”

 

David Diga Hernandez üzenetét hallgatva értettem meg igazán. Azt mondta az egyik üzenetében, hogy az Úr, amikor egy ajándékot ad neked, soha nem ad hozzá konkrét instrukciót. Nézzük meg kicsit bővebben ezt a kijelentést.

Érdekes visszagondolnom az egyik cikkemre. Pár évvel ezelőtt írtam egy cikket a sáfárságról, de nem anyagi tekintetben, hanem az ajándékok tekintetében. Most értettem meg igazán ezt a cikket egy másik oldaláról. Amikor az Úrtól kapsz egy vagy több ajándékot, akkor neked azzal sáfárkodnod kell, vagyis használnod kell azokat. Mint ahogyan a Máté 25. rész példázatában is van, nem mondta meg nekik, hogy mit csináljanak a talentummal, csak oda adta nekik, és ők döntötték el, hogy befektetik-e vagy sem, az egyik pedig ugye elásta. Amikor befekteted az ajándékodat, vagyis használod, akkor az Úr újabb ajándékokat ad hozzá. Ha nem használod, akkor nem ad több ajándékot, mert Ő a hasznot nézi.

A hit, cselekedek nélkül halott. Neked kell kilépni hitben, neked kell elkezdeni cselekedni, ha van egy vágy a szívedben, akkor el kell indulnod valamerre és majd az Úr korrigál útközben. Az, hogy tényleg biblikus-e a vágy a szívedben, vagy csak a saját egód, saját karriervágyad diktálja-e a tempót, azt könnyen eldöntheted. Meg kell vizsgálni, hogy mennyire bibliai az, amit szeretnél, vagyis összhangban van-e az Igével. Én is ezért rekedtem meg, mert nem tudtam, hogy csak saját karriervágy-e vagy sem. De teljesen biblikus minden, amit meg szeretnék valósítani, bibliai alapokra épül, az embereknek is segít, erősíti az emberek hitét és Istennel való kapcsolatát.

Az Úr szabad akaratot adott és azt várja tőled, hogy jó sáfára legyél annak, amit adott. Tehát, ha van egy ajándékod, akkor az Úr a legtöbbször nem mondja meg konkrétan, hogyan használd azt az ajándékot, azt várja el tőled, hogy kezdd el használni és majd ha kiléptél hitben és használod, akkor fognak nyílni az ajtók, hogy merre is menj tulajdonképpen.

Így volt ez velem is. Évek óta a szívemen van néhány program megvalósítása, és mindig falakba ütköztem. Gyülekezetekben próbáltam meg szabad utat kapni hozzájuk, de zárt kapukra leltem. Mert nem gyülekezetekben kell megvalósítanom, hanem gyülekezeten kívül, mindegy felekezetközi programként. Vártam az Urat, hogy ajtót nyisson, de nem nyílt az ajtó, ezért nem is léptem. De ezzel éveket veszítettem el. Most pedig, amikor megvizsgáltam és elhatároztam, hogy kilépek hitben, rengeteg üzenetet küldött elém az Úr, ami mind az elhívásról szól, hogy nem győzöm meghallgatni őket.

Igen, a kudarcok is benne vannak a pakliban. Sokszor elindulsz és kudarc lesz belőle, mert nem a megfelelő irányba indultál el. De az Úr vezeti a lépteidet és ráterel arra az Útra, amely már működni fog. Sokszor ezek a kudarcok azért vannak, hogy felnőj a feladathoz. A kudarcokból ugyanis sokat tanulunk, miközben fejlődünk és erősödik a hitünk.

Egy másik példát is fel tudok hozni a saját életemből. Nagyon szeretem a jelnyelvet, már iskolás koromban megvolt a vágy a szívemben, meg akartam tanulni. Az volt az elképzelésem, hogy a gyülekezetben fogok tolmácsolni, de nem jött egy siket sem. Amikor pedig megpróbáltam megkérni a gyülekezet vezetőit, hogy legalább a gyülekezeti oldalra tegyél fel a jeltolmácsolás lehetőségét, hogy jöjjenek a siketek, zárt ajtókra leltem. Azt a választ kaptam, hogy eddig nem volt rá igény.

Amikor pedig úgy döntöttem, hogy kilépek hitben és elkészítettem az első, de igen amatőr jelnyelven készült videófelvételt, pár napra rá kinyílt egy ajtó és felkértek, hogy tolmácsoljak egy felekezetközi konferencián. Én túlságosan kicsibe, csak egy gyülekezetben gondolkodtam, de az Úr más utat szánt. Zárójelben megjegyzem, az volt a szívem egyik vágya, hogy ilyen nagy konferenciákon tolmácsolhassak. De nekem kellett az első lépést megtennem, azzal a teljesen amatőr videóval. Ahhoz pedig, hogy beálljak a videó elé, ahhoz a komfortzónámból nagyon ki kellett lépnem.

Megteheted, hogy továbbra is hezitálsz, megteheted, hogy még mindig vársz arra, hogy majd az Úr ajtót nyit, de ha nem kezded el használni az ajándékaidat, ha nem lépsz ki hitben, akkor lehet, hogy soha nem fog kinyílni az az ajtó. Indulj hát el most, kezdd el használni az ajándékaidat! Lehet, hogy egy-két kudarc is becsúszik, de a kudarcainkból mindig tanulunk, ha mást nem, azt, hogyan nem lehet megcsinálni. Ne hezitálj, mert a hezitálásoddal hihetetlen dolgokról és élményekről maradsz le!

A cikket írta:

Ronyka

www.kegyelemkucko.hu

www.ronykakonyvei.hu